A forrasztási füstök elszívása – 1. rész

Forrasztási füstelszívás

Miért szükséges a forrasztási füstelszívás – tények és tévhitek

A forrasztásnak velejárója a füstképződés és a munkáltató kötelessége, hogy megakadályozza, hogy a dolgozók beszívják ezeket a füstöket. Ezt a tényt senki sem vitatja, de a megfelelő megoldás kiválasztásához mindenképpen hasznos lehet egy részletes áttekintés, amelyben elemezzük a probléma okát és a lehetséges megoldások hatékonyságát.

Kezdjük egy elterjedt tévhit eloszlatásával: a forrasztásnál keletkező füstök nem a forrasztóötvözet ólomtartalma miatt károsak. A forrasztás során keletkező hőmérséklet messze alatta marad annak, amelynél bármelyik alkalmazott fém gőzfázisba kerülne és így belélegezhető lenne. A forrasztásnál keletkező káros kibocsátás szinte kizárólagos forrása a folyasztószer. Ezért most, amikor már szinte mindenki áttért az ólommentes ötvözetek használatára, távolról sem csökkent a füstelszívás jelentősége. Ellenkezőleg, mivel nehezebben forrasztható ólommentes anyagokhoz nagyobb mennyiségű és sokkal agresszívabb folyasztószert használunk, a hatékony forrasztási füstelszívás sokkal fontosabb, mint bármikor.

A forrasztási füstök hatásaMiért is káros a forrasztás során keletkező füst?

Amikor aktiválásra kerül a folyasztószer, nagy mennyiségű, nagyon finom szilárd részecske – a természetes gyanta alapú szerek esetében kolofónium – kerül a levegőbe. A kolofónium pedig a foglalkozási asztma egyik fő okozója. Nem kevésbé veszélyesek a szintetikus alapú no-clean folyasztószerek, amelyek szintén a légzőszerveket irritáló anyagokat bocsátanak ki. Mérésekkel kimutaható, hogy a forrasztás során kibocsátott káros anyagok mintegy 95%-a szilárd részecske, a 0,3 µm-től 10 µm-ig terjedő tartományban (összehasonlításként, egy emberi hajszál átlagos átmérője mintegy 100 µm), a fennmaradó 5% pedig különféle gáz- és gőzfázisú anyagok, pl. metilalkohol, formaldehid, metán, széndioxid, szénmonoxid, izopropil alkohol stb. keveréke. A tüdő és a légutak mellett, ezek károsan hatnak a nyálkahártyákra, valamint szem- és bőrirrtációt is okozhatnak.

Nyilvánvaló, hogy minden munkáltatónak nem csak kötelezettsége, de érdeke is, hogy hatékony forrasztási füstelszívással biztosítsa a dolgozók egészségét, hiszen a különféle egészségügyi problémák miatt kieső munkaidő nekik is veszteséget jelent, nem is beszélve az esetleges munkavédelmi ellenőrzés során fenyegető bírságról…

Milyen a megfelelő forrasztási füstelszívás?

Erre a kérdésre próbálunk válaszolni a három részesre tervezett cikksorozatunk folytatásában.

Mielőtt azonban lezárnánk a jelenlegi részt, oszlassunk el még egy – elsősorban a termékeiket reklámozó gyártók által gerjesztett – tévhitet: egy aktív szenes szűrővel kiegészített ventilátor nem jelent igazi füstelszívást. Az aktív szén elsősorban a vegyszerek lekötésére alkalmas, holott, amint azt korábban kifejtettük, a forrasztási kibocsátás csak mintegy 5%-át Aktív szenes forrasztási füstelszívóképezik az ilyen anyagok. Ez viszont nem jelenti azt, hogy az ilyen berendezések semmiféle védelmet nem nyújtanak.
Az elsődleges hatásuk, hogy elterelik a szilárd részecskékkel telített levegőt arról a területről, ahonnan a dolgozó közvetlenül belélegezné azt. Így egy olyan munkaterületen, ahol nincs nagy zsúfoltság és csak viszonylag kevés forrasztási művelet zajlik egyidejűleg, megfelelően elhelyezve (hogy pl. ne egy szemben ülő dolgozó arcába fújja a szennyezett levegőt), az ilyen készülékek is elégséges védelmet biztosíthatnak, viszonylag csekély befektetéssel.

Az ennél hatékonyabb megoldásokat, amelyek meg is tisztítják a levegőt, cikksorozatunk folytatásában ismertetjük.